Flamand abszurd

Február 15-én, vagyis most pénteken a LOW holland-flamand kulturális fesztivál nyitóeseménye az egyik nagy kedvencem, Wim Delvoye installációinak bemutatója lesz az ERNST múzeumban.

Delvoye művészete nyilvánvaló rokonságot mutat a korábbi belga művészekével, így Ensor trágár, obszcén humorával, Magritte szikár abszurdizmusával, valamint Broodthaers érdeklődésével a művészet kimondatlan szabályai iránt. Ez a művészet – a belga szürrealista hagyomány nyomdokain haladva – a paradoxon dicsérete: két különböző elem vagy gondolat összekapcsolása egyetlen alkotáson belül. A delfti porcelán stílusában kifestett gázpalackok, a tíkfából faragott, barokk mintákkal díszített betonkeverő, a szexjeleneteket ábrázoló színes vitrázsok vagy a gótikus katedrálisokat utánzó munkagépek mind a maguk sajátos módján utalnak a művészet történetére.

Változatos alkotói módszere az egyszerű rajztól a valódi tetoválásig, a kitömött állatoktól a bronzöntvényig, az installációtól az élő malacokig, az ajakrúzs-nyomatoktól a röntgenfotókig terjed. Alkotásai gyakran súlyosak, a játékos ötletek és az ironikus felhang mégis vibrálóvá, könnyeddé teszi őket. A részletesen kidolgozott Harley-Davidson- és Walt Disney-motívumokkal tetovált disznók mellett a legismertebb műve minden bizonnyal a Cloaca (2000–2007), melynek eddig nyolc változatát készítette el. A nagyméretű installáció az ember emésztési rendszerét bemutató bonyolult gépezet, amelynek van szája, gyomra, patkóbele, hasnyálmirigye, vannak hozzá különböző enzimeket tartalmazó palackok, valamint egy futószalag, amely rendszeres etetés mellett naponta előállítja a „végterméket”, vagyis az ürüléket.

Megnyitó: Február 15., 18.00h

A kiállítás február 16-tól, március 23-ig megtekinthető. Kötelező!