POPPER! - Isten, pop, család

Hirtelen itt van öt nagyon jó és nagyon kommersz és nagyon jó popsláger, amelyek Istenről szólnak, és nem olyan kötekedős-lázadozós-gúnyolódós hangulatban, mint a Blasphemous Rumours vagy a Personal Jesus a Depeche Mode-tól, Joan Osbourne idegesítő One of Us-a vagy éppen a Running Up That Hill Kate Bushtól vagy a Placebótól.

5. Boney M. - Rivers of Babylon

Ez egy zsoltár (egészen pontosan a 137.), egyenesen és szó szerint átvéve az Ószövetségből. Diszkóritmusban előadva. Az Isten kegyelméből kihullott (=Babilon fogságba hurcolt) nép megbánja bűneit, és arról énekel, hogy mennyire szeretne újra közösségben (=Sion hegyén) lenni Urával.

4. Janet Jackson - Together Again

Egy poposított gyászinduló a később mellmutogatós, és jelenleg megint sikeres Jacksonnőtől. A szám témája, valljuk be, a popzenében radikálisnak számít, viszont egyben méltó Janet egyetlen kiemelkedően jó albumához, a Velvet Rope-hoz. Aki a Together Againt hallgatja, azt annak az öröme kell, hogy eltöltse, hogy milyen csodálatos lesz a mennyben újra találkozni meghalt szeretteinkkel. Puff Daddy-től az I'll Be Missing You ugyanerről szól, azonban kevésbé nyerő megfogalmazásban. És

3. Madonna - Like a Prayer

Mi egyébhez hasonlíthatta volna Madonna karrierjének (egyik) csúcsán a vallásos, hittel teli átszellemülést, mint a szexuális extázishoz? Mi más lehetett volna ennek a hasonlítgatásnak a végkimenetele, mint mindent elsöprő siker?

2. Alanis Morissette - Thank U

Igaz, nem keresztény, hanem annál keletibb szemszögből közelíti meg a hölgy a témakört, de mindenképpen az istenségnek, a gondviselésnek történő hálaadásról és a mélyen átélt élethez való visszatérésről szól ez a népszerű himnusz. Alanis önmagában ezért az egy számért is szentté avatást érdemelne.

1. Sam Sparro - Black and Gold



Minek takargassuk, nélküle eszünkbe se jutott volna megírni ezt az egész listát. A sziklázdatested blog is Sam Sparrót ünnepli jelenleg, mert ott máris ott van a szám Istent fürkésző szövegének magyar fordítása. A keresztény rocknak nagy hagyománya van, keresztény pop meg persze nem létezik, össze-vissza ez a néhány szám. A Pet Shop Boys volt az első, akik ráadásul meleg létükre popslágerben a hit kérdéseit kezdték taglalni a meglehetősen barátságtalan It's a Sinben, Sam Sparro viszont valószínűleg úttörő olyan szempontból, hogy meleg létére arról írja ezt a csillogó diszkószámot, hogy ő mennyire próbál hinni Istenben. A fiatalember megigazítja a sminkjét a tükörben, pózol egyet egy fotó kedvéért, megvillantja szexi mosolyát, aztán arra gondol, hogy ha Isten nincs, akkor az egésznek nincs is semmi értelme.